A főzés tudománya

Konyhaelmélet és háztartástan álkezdőknek és haladóknak

Diszkusszió

Fogalmak

alma (3) bab (1) babapiskóta (2) balzsamecet (3) citrom/lime (23) citromfű (1) coca (4) csili (6) csoki (52) curry (5) dinnye (1) dió (12) egyszerű lány (1) élet (1) én (1) eper (1) fahéj (5) fehérbor (10) fokhagyma (22) gesztenye (9) gomba (7) gyömbér (9) hal (4) joghurt (2) juhtúró (2) kacsa (2) kakaóbab (1) kapor (2) kávé (6) kókusz (11) krumpli (7) kukorica (2) kukoricaliszt (2) lány (1) lány.net (1) lencse (2) máj (3) mák (5) maláta (1) málna (2) mandula (9) marcipán (1) marha (3) mascarpone (9) meggy (21) méz/juharszirup (5) miszo (1) mogyoró (10) mogyoróvaj (3) mustár (4) narancs (7) nugát/nutella (6) ötfűszer (1) padlizsán (1) pillecukor (2) pipi (7) rozmaring (2) rum (2) saját blogom (1) sajt (20) sonka (1) spárga (4) spenót (3) szalonna (7) szilva (1) szójaszósz (1) tea (1) tejszín (60) tészta (5) tofu (2) tojásfehérje (10) történet (1) túró (10) vanília (20) vízigesztenye (1) vörösbor (10) zabpehely (3) zellergumó (1) zöldborsó (1) zsálya (1) zselatin (3) *czimkefelhő*

I want it all

Kér fény post

Kontakt

okostojas (pont) gasztro (kukac) gmail (pont) com

Copyright

Creative Commons Licenc

Stat

Jin-jang keksz hibiszkuszvirággal (VKF! #50)

2012.07.24. 11:30   t3v, az okostojas

Ez egy lila-fehér keksz.

jin_jang_keksz.jpg

A fenti állítás nem egyfajta szürrealista manifesztó, nem szómágia, és nem is holmi optikai csalódásra hivatott utalni, hanem egy konyhai kísérlet hőn áhított eredményét jelzi. A  jubileumi VKF!-ről vétek lett volna lemaradni, és bár a feladat könnyebbik végét fogtam meg, részemről kvázi jubileumi módon terveztem megemlékezni az eseményről. Az ötletet (a linken látszik a várt szín is) adaptáltam a bevált vajas keksz receptemre, beszereztem a hozzávalókat, és vártam a hidegfrontot. A sütés valóban emlékezetes lett: utoljára talán a szifonos portói habbal szívtam ekkorát (kivételesen nem a recept hibájából).

Hozzávalók kb. 45 darabhoz, a lila részhez:

  • 10 dkg bíborszín vaj (12-15 dkg vaj és 5 dkg hibiszkuszvirág-tea)
  • 8-9 dkg cukor (a tea ismert savanyúságától függően)
  • csipet só
  • 15 dkg liszt
  • 1 tk sütőpor

Először előállítjuk a színes vajat. Elvileg 1:1 arányban kellene vajat és szálas teát használni, de ennek a fajta teának annyira gyönyörű, erős bíbor színe van, hogy úgy gondoltam, a fele is elég lehet. A vajat a teával kétszer egy percig mikrózzuk, közben átkeverjük. Ha átforrósodott, kicsit állni hagyjuk, aztán szűrőben lecsepegtetjük, végül a teafűből krumplinyomóban az utolsó cseppig kinyomkodjuk a vajat.

A megdermedt, puha vajból a szokásos módon keksztésztát készítünk: a cukorral és sóval összerobotoljuk, belekeverjük a lisztet és sütőport, folpackon vékonyabb hengerré formáljuk, és dermedésig behűtjük.

A fehér kekszfélhez ugyanígy készül a tészta 10 dkg vaj, 5 dkg cukor, só, 15 dkg liszt és sütőpor felhasználásával (vagyis a kakaópor helyett is lisztre lesz szükség, és a savanykás tea hiánya miatt kevesebb cukor kell). A két tészta állaga mindenképp legyen egyforma (szükség esetén liszttel korrigáljunk), különben az egyik elmászik. Más szálas teákból elméletileg más színeket is előállíthatunk.

A csepp alak (olvasószerkesztőknek: nyomtatott vesszőforma) kialakításához a két hengert kicsit hagyjuk felengedni, majd hosszabb tengelyük mentén egy pálcával vagy az ujjunkkal mélyedést nyomkodunk beléjük. Összefordítjuk a hengereket, kívülről ráhúzzuk a folpackot, kicsit meggörgetjük az asztalon, aztán teljes szilárdulásig dermesztjük őket. Felszeleteljük, a megfelelő helyekre ellentétes színű pettyeket nyomkodunk rájuk (lehetne csokilencse is), 180 fokon kb. 10-12 percig sütjük. Nem nagyon terül szét, a szeleteket lehet egymáshoz közel fektetni.

jin_jang_keksz2.jpg

Most jön az apróbetűs rész. Kényszerű szoba- és városfogságom nem engedte, hogy a fenti receptet teszteljem. Helyette az itteni konyhaszekrényben fellelt, kissé túlkoros csipkebogyó-hibiszkusz darabos teakeveréket használtam, szóval ez helyből két ok a színehagyottságra. Az íze viszont teljesen hozza az eredeti teáét, ez legalább nem okozott csalódást. A vajveszteség valóban nem túl jelentős, de mivel itt mérleg sincs, csak saccolni tudom, hogy 10 dkg bogyós csipke-hibiszkusz teakeverékkel elegyített 20 dkg vajból kb. 15 dkg maradhatott (az ehhez kapcsolódó fokhagymanyomós ámokfutást senkinek nem kívánom), ebből vettem tíz dekát, a többi, mint fent. Mivel nem lett piros, a sárgához barnát - az eredeti kakaós kekszet - párosítottam arányosan csökkentett mennyiségben.

A hidegfrontnak nem szóltak, hogy Pécsett is nagyon várják, és még a VKF! sem indok a sütő begyújtására negyven fokban, így maradtam le a határidőről. Ráadásul éjszakára fedetlenül a tepsin hagytam a kisült kekszeket, hogy másnap majd fotózok, erre a levegő páratartalmától az egész elkezdett dezintegrálódni, és egyetlen, béna csotrogányt sikerült tányérra emelnem a fotózáshoz, a többit kisebb-nagyobb morzsák formájában kanalaztuk ki. A keksz szerencsére finom, amolyan szilárd tea. Télen újrázok, ha addig hazajutok és nem jár le az otthon lapuló hibiszkuszvirág szavatossága.

Szólj hozzá!

Címkék: tea

A bejegyzés trackback címe:

http://okostojas.blog.hu/api/trackback/id/tr494674680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.