Az egoszörfölés - a kifejezés 1998-ban került az oxfordi angolszótár szócikkei közé - az önmagunkkal kapcsolatos bejegyzések, utalások és linkek közti internetes kutakodást takarja, amihez egy keresőoldalt hívunk segítségül. Egónk növelésén túl számos területen jöhet jól, ha tisztában vagyunk vele, mit tartalmaz a világháló a nevünk alatt, ha nincs is közvetlen összefüggés a publikált anyagok mennyisége és minősége, illetve a talált utalások száma között.

Aki valaha is publikált a neten, idővel nagy eséllyel tapasztalhatja, hogy műveit részben vagy egészben, forrásmegjelöléssel vagy a nélkül átveszik, általában a szerző megkérdezése nélkül. Ez nem tilos, de jó, ha tudjuk, ki milyen kontextusban és hol hasznosítja újra az általunk készítetteket. Könnyen tisztázható, mely oldalak tartalmaznak linkeket önálló életre kelt szerzeményeink eredeti változatára, s mely tartalmak generálnak vitát a virtuális közösségekben. A bennünket ért bírálatok egy részére érdemes reagálni, így tisztázva az esetleges félreértéseket.

Ha önálló weboldalunk van, érdemes utánanézni, hány link mutat rá, ez ugyanis a legfontosabb kritériuma annak, hogy például a Goolge keresőjében minél előkelőbb helyet foglalhasson el. A szakszóval PageRankként emlegetett mérőszám - mely egytől tízig terjedhet - annak a komplex mutatója, mennyien linkelik saját oldalukon a mi oldalainkat, vagyis a "fontosság" számszerű kifejezését szolgálja. Ha a linkek száma után kutakodunk, a Google kereső parancssorába a következőket írjuk: link[weboldalunk URL-je].

A keresés közben vezeték- és utónevünket egy keresőmotorba táplálva rögtön szembesülünk vele, hány sorstársunk él a bolygón ugyanezzel a névvel. Erre utalt az egosearch.org oldal szlogenje is, mely szerint "kétféle ember van: én és nem én". (Az oldal 2001 óta nem létezik.) A keresés bármelyik webes keresőmotorral lefolytatható, érdemes azonban "macskakörmök" közé illeszteni nevünket, így a teljes kifejezést tartalmazó oldalakra szűkítjük a találatokat. Aki így is több ezer találatot kap, további paramétereket adhat meg a részletes keresés módban.

Az egoszörf jelentősége a munkakeresésben is egyre nő, annak ellenére, hogy itthon még nem mindenhol elterjedt gyakorlat. "Az álláskeresők nevére nem keresünk rá automatikusan, amikor felvesszük őket az adatbázisunkba. Ezt akkor tesszük, ha az ügyfél egy pozíció elnyerésére komoly esélyt kap, például bekerül a három legesélyesebb közé. Egészséges gyanakvással élünk, melynek része, hogy a pályázók referenciáinak is utánanézünk. A személyekre folytatott keresés azonban nem csak negatív eredménnyel zárulhat, hiszen ha számos méltató bejegyzést találunk, az nagyban növelheti az esélyeket" - összegzi az egoszörffel kapcsolatos elveiket az egyik személyzeti tanácsadó cég itthoni vezetője.

Sokan szeretnék elérni, hogy ha például egy fejvadász rájuk keres, kedvező képe legyen. Idén márciusban egy massachusettsi cég a személyekre folytatott kereséseket befolyásoló szolgáltatást indított, amely a keresők által kihozott eredmények sorrendiségének befolyásolását ígéri. A ZoomInfo néven működő rendszer segítségével a felhasználó áttekintheti a vele kapcsolatos találatokat, s azok sorrendjét tetszés szerint megváltoztathatja, méghozzá ingyenesen. A ZoomInfo megalkotói abból indultak ki, hogy a keresőmotorok először mindig a legrelevánsabb linkeket hozzák fel, s ha az internetező jól állítja össze profilját, a számára pozitívak kerülnek előtérbe, míg az őt kompromittálók a lista legvégén kapnak helyet.

FOLK GYÖRGY