HVG NUTELLA-SZÜLETÉSNAP

Édes élet

2004. május 01. 00:00 | Utolsó módosítás:2004. december 02. 16:43

Nassolva ünneplik a finomságok kedvelői a Nutella születésnapját: 40 éve kenik kenyérre az e nevet viselő lágy mogyorókrémet. Az olasz Ferrero cég terméke a Kindertojás is, amelynek gyártási ötlete 30 éve pattant ki az édesmester Michele agyából.

A helyszín Alba, egy kis olasz város, az időpont 1946. A helyi cukrászmester, Pietro Ferrero híján van a csokoládénak, az emberek pedig a pénznek, hogy a drága édességet megvegyék. A szükségből erény lesz, a mester a környék legendásnak mondott mogyoróját pirítja, majd őrli meg és keveri össze kakaóval, kakaóvajjal, növényi olajjal, tejporral, vaníliával és szójalecitinnel. A finom krémet üvegben árulja, amit a háziasszonyok az édesség elfogytával is hasznosíthatnak. A siker leírhatatlan, a pasta gianduiát, ahogyan a mogyorókrémet elnevezi az öreg Ferrero, olyan tömegben vásárolják, hogy a gyártó nem győzi buzdítani a környék gazdálkodóit a mogyorótermesztésre. Három évvel később a padrone még kenhetőbbé, még ízletesebbé teszi a mogyorókrémet, s immár jogos a supercrema gianduia elnevezés. A közönségsiker olyan átütő, hogy az olasz élelmiszerboltok új szolgáltatást vezetnek be: ha a gyerekek betérnek egy karéj kenyérrel, rákenik a mogyorókrémet. Ferrero utóbb azt állította, azért találta ki a puha, csokis-mogyorós, kenyérre kenhető krémet, hogy a szigorú anyukák ne tudják eltiltani a gyermekeket az édességtől.

Pietro és testvére, akivel a mester együtt édesítette az olaszok életét, az ötvenes években meghaltak, s a vállalkozás az apjához hasonlóan ötletgazdag Michelére maradt. Ő ma, 77 esztendősen még mindig vaskézzel irányítja az immár 13 ezer embert foglalkoztató, 1,7 milliárd euró forgalmú birodalmat. Maga a Ferrero família az olasz nagyvállalkozó-családok többségével - a De Benedettikkel, a Barillákkal, a Benettonokkal, az Agnellikkel - ellentétben szinte láthatatlan: sem a Forbes magazin gazdagsági világlistájának 128. helyén szereplő atya, sem fiai, a harmincas éveik közepén járó Pietro és Giovanni nem jelennek meg fogadásokon, nem támogatnak futballcsapatokat és nem adnak interjúkat. A nyilvánosság előtt 1994-ben tűntek fel először egy nagy árvíz után Albában, amikor - története során első ízben - átmenetileg be kellett zárni az ottani üzemet. Aztán újra elrejtőztek, állítólag Belgiumban élnek. Ferrero-gyárak persze nemcsak Olaszországban vannak, Franciaország, Írország és Lengyelország is ontja az albai nyalánkságokat, a tengerentúlt pedig az USA, Puerto Rico és Ecuador képviseli.

Mivel az olasz piaci előírások megtiltották a szuper szó használatát a terméknevekben, Ferreróék arra kényszerültek, hogy az időközben már az NSZK-ban és Franciaországban is közkedveltté vált mogyorókrémet átkereszteljék. Az 1964 áprilisától használt - innen a 40. születésnap - Nutella név Michele Ferrero találmánya; a keresztpapa szerint ez a szó éppen olyan lágyan olvad szét az ember szájában, mint maga a finomság, ráadásul minden nyelven könnyű kiejteni. Német nyelvterületen egyébként ma is folyik a művita, hogy milyen névelő illeti meg a Nutellát. A grammatikai háborút a cukrászmester már eldöntötte, közzétéve, hogy szerinte a Nutella ugyanolyan finom, akár der, akár die, akár das van előtte.

Ügyes marketingfogásként Ferreróék kitalálták, hogy ahány kontinens, annyiféle üvegben árulják a Nutellát, amivel a szenvedélyes gyűjtőket célozták meg. Jó ötletnek bizonyult az is, hogy Németországban a kilencvenes években Boris Becker lett az olasz mogyorókrém reklámhordozója. Minden bizonnyal az ő ismertségének is köszönhető, hogy ma világszerte 40 millióan édesítik kenyerüket Nutella krémmel, amelynek forgalma 640 millió euró körül van. A Ferrero cég nemzetközi receptversenyeket is rendez, így vált közkedveltté a mogyorókrémes palacsinta, de a madártej nutellás változata is gondolatébresztő. Hát még az olasz futballsztár, Francesco Totti töredelmes vallomása, miszerint az ő doppingjának Nutella a neve. Még a negatív kampány sem kezdte ki a finomság népszerűségét, így például pillanatok alatt sikerült visszaverni a vádat, hogy génkezelt a krémhez használt szójalecitin, s inkább csak kellemes borzongást okoztak azok a hírek, amelyek szerint több ízben is robbanószer burkának használták a nutellásüveget.

Sok cég megpróbálta másolni, utánozni az olasz édességcsodát, az egykori NDK-ban például Nudossi néven kísérleteztek valami hasonlóval. A legenda szerint létezik egy titkos Nutella-recept, mint amilyen a Coca-Coláé vagy az Unicumé, az igazság azonban állítólag az, hogy nincs semmiféle titok, legalábbis ami a krém összetételét illeti. A fontos inkább a termék garantált frissessége, a megszokott vidám címke és hogy a Nutella név állandóan forgalomban van, például úgy is, hogy újra meg újra felbukkan más Ferrero-édességeken is.

Az öt legnagyobb európai édességgyártó közé emelkedett olasz cég az idén egy másik bombasikerű termékének a születésnapját is ünnepli: 30 éves a Kindertojás, amiről neve alapján az egész világ azt képzeli, hogy német találmány. Pedig Michele Ferreróé volt az ötlet, Albában külön gyártóüzemet létesített a meglepetésfigurácskák gyártására. Az elmúlt 30 évben 15 ezer különféle meglepetésmütyür bújt ki a csokitojásokból, és 30 milliárd darab fogyott el belőlük. A kis figurák és játékok gyűjtése nemzetközi hobbi lett, egy-egy ritkább alakocskáért a szenvedélyes gyűjtők állítólag több ezer eurót is hajlandók megadni.

A Kindertojást nyáron nem forgalmazzák, mert elolvadna, a hivatalos indoklás szerint azonban azért a kényszerszünet, mert melegben a cég nem tudja garantálni azoknak a szigorú élelmiszer-higiéniai követelményeknek a betartását, amelyekhez ragaszkodik. Ugyanez a gondosság az indoka annak, hogy a szintén világszerte közkedvelt, az idén már 47 éves Mon Chéri bonbon sem kapható nyáron. Ekörül is sok a humbug, a reklám szerint a cég kizárólag piemonti cseresznyét hajlandó a csokiba mártani, amivel persze örök hálára kötelezi az Alba környéki termelőket. A frissesség szavatolása miatt nem kerül nyaranta az üzletek polcára az idén 20 esztendős, aranypapírban árult Ferrero Rocher desszert sem. Terméktestvére a Ferrero-Küsschen, a csókocska, amelyből az államelnökségért kampányoló osztrák külügyminiszternő, a névrokon Benita Ferrero-Waldner addig osztogatott, amíg a választási etikai bizottság le nem állította.

A Ferrero fiúk egyébként felosztották egymás között a piacot: Giovannié az amerikai kontinens, Pietróé pedig Európa és a világ többi része. Apjuk időről időre összevásárolja különféle cégek csokoládéit, kiül a háza teraszára, lassan elszopogatja őket, és közben megpróbálja kitalálni, milyen legyen az újabb olasz finomság. A hallgatag férfiú sosem árulja el, hogy ihlet gyanánt mit nassolt, ám egy biztos: az elmúlt ötven esztendőben mindössze három olyan termékötlete volt, amiből nem lett üzleti siker.