Megdöbbentek a minap a sültkrumpli-imádatukról híres brüsszeliek: árat emelt a belváros egyik gasztronómiai nevezetessége, a Jourdan téri Maison Antoine, ahol a helyiek szerint a legízletesebben készítik az országszerte kedvelt csemegét. A több mint fél évszázada ugyanott működő sütöde előtt mindennap sorok kígyóznak. A papírtölcsérbe csomagolt rósejbni nemcsak a környékbeliek kedvenc ebédje-uzsonnája, de a turistáknak is szinte kötelező látnivaló a Maison Antoine. A falatozók már ősszel meglepődve olvasták a bódéra kiragasztott feliratot, amelyen az üzletvezető elnézést kért, amiért csak apró szemű krumplit tudott beszerezni, s ezért a hasábok rövidebbek a szokásosnál. Most pedig már többet is kell fizetni érte: egyik napról a másikra egy adag több mint 10 százalékkal, azaz 20 eurócenttel - mintegy 50 forinttal - drágult. A legendás Antoine nem lóg ki a sorból, a brüsszeli krumplisütők többsége is árat emelt, hiszen a "frites" önköltségének 30-40 százalékát a burgonya teszi ki.

A 17. század második felében a mai Vallóniában "feltalált" s Belgiumban nemzeti büszkeség tárgyát képező, országszerte 4500 hasonló sütödében árusított hasábburgonya drágulásának fő oka a rossz termés. A kedvezőtlen időjárás, a tavaly júliusi szokatlan hőség, majd a váratlan augusztusi lehűlés nem tett jót a burgonyaültetvényeknek, a 2000 óta évente átlagosan 2,3 millió tonna körüli belgiumi termés a 2005-2006-os idényben 2,1 millió tonnára apadt.

A betakarított krumpli egy része - csaknem 300 ezer tonna - ráadásul nem üti meg a feldolgozóipar által megkövetelt minőséget. A belgiumi termés 60 százalékát adó - Nyugat-Európában közel egy évszázada ültetett, sárga héjú, 35 milliméter gumóátmérő feletti - Bintje fajta irányadó ára a minap elérte a tonnánkénti 300 eurót. A belga burgonyakereskedők és -feldolgozók szövetsége által hetente megállapított ár egy évvel ezelőtt még feleennyi volt, 2003-ban pedig alig haladta meg a 30 eurót.

Hasonló a helyzet Európa-szerte. Németországban 21, Hollandiában 16 százalékkal kevesebb krumplit raktároztak el, és gyengébb volt a termés Franciaországban és Nagy-Britanniában is. A berlini boltokban a tavalyinál 10-20 százalékkal drágább a krumpli, és a bécsi üzletekben is hasonló árugrás észlelhető. Madridban és Lisszabonban is panaszkodnak a háziasszonyok az éveken át stabil krumpliár 15-20 százalékos megugrására. A moszkvai piacokon az utóbbi hetekben 10, egy év alatt pedig 20 százalékkal drágult a burgonya.

Magyarország is afrikai importra kényszerül

Az EU-ban összességében öt éve nem termett ilyen kevés burgonya, a 2005-2006-os év 60,5 millió tonnás eredménye 8 százalékkal marad el az előzőétől. Az összképen Lengyelország javít: ott az említett időszakban 11 millió tonnát takarítottak be, a korábbi évi dupláját. Csakhogy az ottani terméshozam alig fele a nyugat-európainak. Ráadásul a minőséggel is gondok vannak, így az árak szintén emelkedésnek indultak. Az európai kínálat mennyiségi és minőségi szűkülése miatt február végén a hannoveri határidős piacon az áprilisi szállításra lekötött burgonya már tonnánként 360 euróért cserélt gazdát - ez négyszerese a sokévi átlagárnak.

A drágulásnak ezzel nincs vége. Az Európába a spanyol gyarmatosítók által a mai Peru területéről, az inka birodalomból a 16. század elején behozott burgonyának az EU-ban nincs közös piaci szervezete, és az árak mozgását sem befolyásolja semmiféle támogatás, így szabad az út a drágulás előtt. Hosszabb távon tovább mérsékelheti a kínálatot, hogy a gazdák egy része a következő években átállhat a bioetanol alapanyagául szolgáló kukorica vagy cukorrépa termesztésére, ami támogatásban részesül, és így jövedelmezősége biztosabb.

A világ 322 millió tonnás burgonyatermeléséből az EU nem egészen 19 százalékkal részesedik. Ezzel második a világtermés negyedét adó Kína mögött, ahol az utóbbi években másfélszeresére nőtt ugyan a termőterület - tavaly 74 millió tonna krumplit takarítottak be -, ám ez is kevés. A korábban szinte kizárólag rizst fogyasztó kínaiak ugyanis a tömeges életmódváltozás, a nyugati stílusú ételek terjedése nyomán egyre több krumplit esznek. Mivel a hazai termés nem elégíti ki a keresletet, a hatalmas kínai importigény ennél a terméknél is hatással van a világpiacra. A Kínában elfogyasztott hasábburgonya és chips kétharmada importból, túlnyomórészt az USA-ból származik.

Nyugat-Európa elsősorban Észak-Afrikából szerzi be a hiányzó mennyiséget, és valószínűleg Magyarország is hamarosan afrikai importra kényszerül. Az utóbbi évtizedben Magyarországon a felére apadt a burgonya termőterülete, most 22-23 ezer hektáron mintegy 600 ezer tonna terem, ami - jó minőség esetén - éppen csak fedezi a szükségletet. Részben a tavalyi időjárási, illetve tárolási gondok miatt már most mutatkozik hiány a magyar piacon, amit nyomban jelzett az ár: a piaci átlagár a tavalyi másfélszeresére emelkedett. Ha pedig áprilisra teljesen elfogynak a készletek, a júniusi új termés megjelenéséig szakértői előrejelzések szerint akár 300 forintot is kell majd adni 1 kiló krumpliért.