A főzés tudománya

Konyhaelmélet és háztartástan álkezdőknek és haladóknak

Diszkusszió

Fogalmak

alma (3) bab (1) babapiskóta (2) balzsamecet (3) citrom/lime (23) citromfű (1) coca (4) csili (6) csoki (52) curry (5) dinnye (1) dió (12) egyszerű lány (1) élet (1) én (1) eper (1) fahéj (5) fehérbor (10) fokhagyma (22) gesztenye (9) gomba (7) gyömbér (9) hal (4) joghurt (2) juhtúró (2) kacsa (2) kakaóbab (1) kapor (2) kávé (6) kókusz (11) krumpli (7) kukorica (2) kukoricaliszt (2) lány (1) lány.net (1) lencse (2) máj (3) mák (5) maláta (1) málna (2) mandula (9) marcipán (1) marha (3) mascarpone (9) meggy (21) méz/juharszirup (5) miszo (1) mogyoró (10) mogyoróvaj (3) mustár (4) narancs (7) nugát/nutella (6) ötfűszer (1) padlizsán (1) pillecukor (2) pipi (7) rozmaring (2) rum (2) saját blogom (1) sajt (20) sonka (1) spárga (4) spenót (3) szalonna (7) szilva (1) szójaszósz (1) tea (1) tejszín (60) tészta (5) tofu (2) tojásfehérje (10) történet (1) túró (10) vanília (20) vízigesztenye (1) vörösbor (10) zabpehely (3) zellergumó (1) zöldborsó (1) zsálya (1) zselatin (3) *czimkefelhő*

I want it all

Kér fény post

Kontakt

okostojas (pont) gasztro (kukac) gmail (pont) com

Copyright

Creative Commons Licenc

Stat

Van benne(m) rendszer :)

2007.05.09. 18:10   t3v, az okostojas

Újabb, szédítő sebességű lavina indult útnak a gasztroblogszférában. Köszi, Kismacs! A tudományos megközelítéshez híven két részre bontanám a kérdéscsoportot :)

Ti mi alapján főztök? Hol keresitek az inspirációt? Mi alapján választjátok ki a holnapi ebédet, vacsorát?

Amíg mindenféle albérletekben laktunk, egyrészt a technikai feltételek sem voltak adottak a normális háztartásvezetéshez, másrészt minket is sújtott a sokak idegeit felőrlő "mit főzzek holnap?" problémakör. Ez nálunk általában sajtos tésztát eredményezett, mert az gyorsan megvan, és mindig volt hozzá otthon minden. Amióta a saját lakásunkba költöztünk, és végre beszereztünk egy tekintélyes méretű hűtőszekrényt, nálunk menürendszer van érvényben (az ötlet egyébként az azóta sajnálatosan kimúlt Tudásbázisról származik).

Ez annyit tesz, hogy a hónap elején (vagy akármikor) egy közös ötletbörze vagy kívánságlista alapján kitaláljuk, mit fogunk enni az elkövetkező pár hét alatt. Édességek dettó tervezve (a szellemi munkához kell a cukor :) Ezzel párhuzamosan összeállítom a bevásárlólistát (bekukkantok a kamraszekrénybe, fagyasztóba), amit egyébként a fogyatkozó konzervkupacok, tésztahalmok, egyebek fényében folyamatosan frissítek, így soha nem fordulhat elő, hogy hiányzik az ebédhez két deci tejszín vagy egy csupor friss bazsalikom.

A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy időnként átfésülöm az anyukámnak le nem passzolt receptes újságokat (jelenleg 2 db Príma Konyha), szakácskönyveket (papír alapú ihletforrásaim listája: 1 db Horváth Ilona, 4 db Rama süteményeskönyv anyukám révén, 1 db Chocolates and Petits Fours, 1 db Zöldséges ételek című Nova kiadvány) és a jóval nagyobb számítógépes adatbázisomat, a szimpatikus étkeket pedig kiírom a naptárba (kb. minden másnapra egyet), mégpedig a köret vagy a fő hozzávaló alapján sorba rendezve, így nagyjából rizs, tészta, krumpli, főzelék és pénztárcakímélő (ti. húsmentes) nap váltogatja egymást. Levest nem nagyon eszünk, ha igen, abban megáll a kanál. A naptárból egyébként szépen vissza is kereshető minden, és idővel ötletek tárházává válik.

Miért jó ez (nekem)? Utálok vásárolni, és így heti egyre redukálódik a sorban állások száma. Sőt, nálam a piacolás is erősen hangulatfüggő, de arra ráveszem magam azzal, hogy oda muszáj menni vitaminért. Másfelől nincsen autónk, viszont a választék itt a végeken csak a város túlsó végén álló METRO-ban egyeztethető össze az igényeinkkel (ahogy az árak is), és a sofőrömmel (a.k.a. anyukám) jó előre koordinációs tárgyalásokat kell folytatni a kiruccanás idejének összehangolása érdekében, az esetleges hasznosabb akciók figyelembevételével. Meg amúgy a tudatosabb fogyasztó énemet is zavarja az ad hoc vásárlás: én nagyon ritkán veszek mást, mint ami fel van írva (ha chipset akarunk, az fel van írva :)

Ez persze nem zárja ki az improvizációt (mert így mindig van itthon szinte minden), sem a sorrend megváltoztatását, főleg, ha meglátok valami vidám idénységet a zöldségesnél, vagy egy ínycsiklandó ételt egy kajablogban, vagy az egyik vagy a másik Mit főzzek... topikban. És az is megesik, hogy valamiért nincs kedvem sütni-főzni, de ez sem katasztrófa: ha nem akarunk hideget enni, még mindig rendelkezésre állnak a fagyasztóba száműzött maradékok, vagy főz a férjem.

Betartjátok-e a receptekben leírtakat?

Aminél gyanús, hogy be kell, vagy amihez nagyon nem értek, ott igyekszem, de szerencsére/sajnos (a megfelelő szó az elkészült étel minőségének függvényében aláhúzandó) nem mindig sikerül. A jó (értsd: hozzávalóarányilag vagy végeredményileg nekem tetsző) recept felismerése talán a konyhában töltött évekkel is arányos: a túlzott cukortartalmat például az esetek 90%-ában kiszúrom, és felezem vagy felejtem (olykor persze a hírnév vagy egyéb tényező félrevezet, de újrahasznosítással szerencsére elég sok mindent meg lehet menteni).

Általában elmondható, hogy próbálom nem szentírásnak tekinteni a recepteket. A fűszerek adagolásához például nem használok mérőegységet: nálam van kis púp, nagy púp és még nagyobb púp, folyadékoknál meg kisebb és nagyobb löttyintés. Viszont a főzés vége felé mindig mindent megkóstolok - még amit ki nem állhatok, azt is.

Ezért is ideális ihletforrás számomra a sok gasztroblog: a kedves e-társak a recepteket nem csak kipróbálják, hanem oda is írják, hogy mit lehetne módosítani rajtuk, esetleg addig nem nyugszanak, amíg ki nem kísérletezik a tökéletes változatot. Érdekes módon nálam a fotó nem játszik akkora szerepet: egy csomó étel persze megtetszik a kép alapján, de ez messze nem jelenti azt, hogy végül el is készítem. Nem is beszélve arról, hogy a "feltétlenül kipróbálandó" címkével jelölt receptek sora eleve több évre elegendő muníciót biztosít :)

Már most nem tudom követni a dolgokat, de vegyük célba Gigit, Lorient és Esztert.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://okostojas.blog.hu/api/trackback/id/tr4573282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ildinkó · http://ildinko.blogspot.com/ 2007.05.09. 19:11:59

Hűűű, de irigyellek ezért a szervezettségért!
A szobatársam volt ilyen a koliban, percre be tudta osztani az idejét - elég vicces, mikor msn-en azt írja: jujj, öt perc múlva mennem kell porszívózni - és megy is! :)))
El nem tudom képzelni, hogy tudjátok tartani magatokat az előre kialakított tervhez... :)

t3v, az okostojas · http://okostojas.blog.hu/ 2007.05.09. 19:59:58

Ennyire rémisztő lenne? :) Ez nem egy merev rendszer, ha az jött volna át; a katonás precizitástól rövid úton hülyét kapnék (és a férjem is) - ugyanúgy eszünk sajtos tésztát is, mint azelőtt :)

Jobban van a szád? :)

ildinkó · http://ildinko.blogspot.com/ 2007.05.09. 20:31:10

Átjött, hogy rugalmas a rendszer, de én még az ilyen szintű előre tervezésre sem vagyok képes. :) Bár gondolom, ez változni fog majd, ha rákényszerülök (pl család... majdegyszertalán)

És köszönöm, kezdek jobban lenni, épp sajtos tésztát ettem. Talán már nem halok éhen. :)

Fűszeres Eszter · http://fuszereslelek.blogspot.com/ 2007.05.09. 22:03:56

Nahát, mi is pont ezt csináljuk, de én büntetésként élem meg : ) Remélem a férjem nem olvassa majd a bejegyzésedet, mert akkor majd hallgathatom, hogy: Látod, mások is ezt csinálják, nem csak úgy össze-vissza...
Eszter

t3v, az okostojas · http://okostojas.blog.hu/ 2007.05.10. 13:11:45

Ildinkó: ha elkezdesz dolgozni, elég sok minden megváltozik (kezdve a napirenddel), még saját család vagy lakás sem kell hozzá.

Eszter: nekem könnyebbség. Amikor fel kell tenni a kérdést, hogy na, mit főzzek, akkor általában húszperces kaják kerülnek sorra, és ugyan elég sok van belőlük, de egy idő után mégis csak unalmas, hogy nincs valami bonyolultabb, kifinomultabb ízű. És ez marhára elveszi az ihletet a kombinálástól, legalábbis az enyémet.

roll. · http://livingkitchen.freeblog.hu 2007.06.19. 06:07:02

hat en dolgozom is, csaladom is van, meg ha kicsi is, de gyerek is van benne, es megkozelitoleg nem vagyok ennyire szervezett, mondjuk nem fozok, csak kb heti 3szor, ebbol egy az hetvege, de sem az alapanyagok, sem az etelek nincsenek megtervezve, csak vendegvaraskor, szoval engem is lenyugozott a leiras-megvalositas - bar teny, en sokkal spontanabban valasztok etelt, ami delben eszembe jut, az lesz este, egy hettel elore tervezett eteleket en azt hiszem soha se valositanek meg, mert abban a pillanatban megis mast szeretnek, csakazertis:)
(oke, autom van, es egy remek piac mellett setalok el munkaba menet-jovet, de sok mindent nem ott veszek)

ildinko · http://ildinko.blogspot.com/ 2007.06.23. 22:21:13

Ha már itt vagyok:
Most, hogy van kinek főznöm, és a pénzt is be kell osztani, be kell valljam, én is megtervezem, mit fogunk enni, míg ott vagyok Pécsen. Sőt olyan dolgokat csinálok, amik korábban soha nem is jutottak eszembe: zavar a kosz a padlón és felsöpröm, kidomesztozom a fürdőkádat, mert koszosra járta a cica és hasonlók... Anyukám nem ismerne rám - de én sem magamra.
Úgyhogy visszavonom a korábbi furcsállásomat. :) Úgy látszik, így megy ez egy idő után, ha kezd felnőni az ember - vagy nem tudom, miért... :)

t3v, az okostojas · http://okostojas.blog.hu/ 2007.06.23. 22:56:40

Nocsak, a pszichomókusoknál is van olyan, hogy jellemfejlődés? :))) Öregszünk, evvan :)

ildinkó · http://ildinko.blogspot.com/ 2007.06.24. 12:32:24

:))))))))))
Ajjjajjjj... Remélem, az önbizalomnövelés is összejön mostanában. Bízom benne, hogy az öregedéssel jár. :))))))