A főzés tudománya

Konyhaelmélet és háztartástan álkezdőknek és haladóknak

Diszkusszió

Fogalmak

alma (3) bab (1) babapiskóta (2) balzsamecet (3) citrom/lime (23) citromfű (1) coca (4) csili (6) csoki (52) curry (5) dinnye (1) dió (12) egyszerű lány (1) élet (1) én (1) eper (1) fahéj (5) fehérbor (10) fokhagyma (22) gesztenye (9) gomba (7) gyömbér (9) hal (4) joghurt (2) juhtúró (2) kacsa (2) kakaóbab (1) kapor (2) kávé (6) kókusz (11) krumpli (7) kukorica (2) kukoricaliszt (2) lány (1) lány.net (1) lencse (2) máj (3) mák (5) maláta (1) málna (2) mandula (9) marcipán (1) marha (3) mascarpone (9) meggy (21) méz/juharszirup (5) miszo (1) mogyoró (10) mogyoróvaj (3) mustár (4) narancs (7) nugát/nutella (6) ötfűszer (1) padlizsán (1) pillecukor (2) pipi (7) rozmaring (2) rum (2) saját blogom (1) sajt (20) sonka (1) spárga (4) spenót (3) szalonna (7) szilva (1) szójaszósz (1) tea (1) tejszín (60) tészta (5) tofu (2) tojásfehérje (10) történet (1) túró (10) vanília (20) vízigesztenye (1) vörösbor (10) zabpehely (3) zellergumó (1) zöldborsó (1) zsálya (1) zselatin (3) *czimkefelhő*

I want it all

Kér fény post

Kontakt

okostojas (pont) gasztro (kukac) gmail (pont) com

Copyright

Creative Commons Licenc

Stat

Fagyis palacsinta (VKF! #7)

2007.08.03. 16:02   t3v, az okostojas

Amióta felnőttem (jó, jó, mondjuk úgy, kvázi-felnőttem), objektív okokból nagyjából-egészéből Otthoniában töltöm a nyarakat, így közvetlen nyaralós élmények híján kissé tanácstalanul olvastam az ehavi játék kiírását. Aztán beugrott a zánkai úttörőtábor meg a többi dotált balatoni nyár meghatározó élménye, aminek gasztronómiai szempontból szerves részét képezte a strandos lángos, a palacsinta és a csavart fagyi triója.

A kedvenc lángosom persze nem olyan, mint a strandon kapható (hanem jobb :) - na, nem mintha kívánnám a négy fal között a forróságban. A palacsinta viszont megvolt pár napja, és a hagyományos túrótöltelék mellé fagyival is bepróbálkoztunk.

(Milyen ciki: már látom magam előtt, ahogy mindenki valami egzotikummal nevez, de nem baj, éljenek a hazai-házi ízek! Meg írok egy egészséges konyha-trükkről, hogy mégse legyen annyira egyszerű :)

Először a palacsinta. Én nem így csinálom. A tészta nálam H. Ilona alapján két főre cirka két étkezésre (leves nélkül, főételnek) 45 dkg liszttel indul. Ez 3 háromdecis csészényi liszt, amiből egy csésze (tehát egyharmada) teljes kiőrlésű tönköly- vagy búzaliszt, hogy manuálisan némi élelmi rosttal dúsítsam az egészet. A rozsliszt nem jó a jellegzetes íze miatt, az említett kettőt viszont meg sem lehet érezni benne, egyedül a korpapettyek látszanak a nyers tésztában - aminek kicsit kesernyés az íze, de ez a kisült tésztából eltűnik. Sütöttem már részben teljes kiőrlésű lisztből kalácsot és főztem így nokedlit is, azok tényleg nem túl jók, de higgyétek el, hogy a kész palacsintán meg sem érződik, és mégis csak egészségesebbnek tekinthető.

Szóval ennyi liszthez 1-2 tojás, 9 dl (3 csésze) tej, 3 dl (1 csésze) buborékos víznemű folyadék, kb. 1 tk só, dobozborításnyi cukor (ez úgy egy marék lehet; füstölt sajtos, hortobágyi vagy egyéb, nem édes palacsintánál értelemszerűen kevesebb). A liszthez és tojáshoz először csak kevés folyadékot teszek, elkezdem alacsony fokozaton, meg-megállva robotolni, és kb. nokedlisűrűségig géppel, aztán a maradék folyadék hozzáadása után evőkanállal keverem egyneműre. Kóstolom, szükség esetén utáncukrozom-sózom, a végén megy bele egy löttyenet olaj. Legalább egy órán át (sokszor egész éjszakán át) állni hagyom.

Van egy óriási, 32 cm-es teflon serpenyőnk (nincs másik lapos teflonos serpenyőnk, szóval ez adott). A palacsintákat egy csepp olaj nélkül sütöm ki (az első példány aláolajozva is mindig cafatokra szakad, szóval tök mindegy), és amikor elkezd száradni-felpöndörödni a szélük, kézzel felhúzom, és megfordítom őket. Így talán kicsit vastagabbak lesznek az elvártnál (ez felőlem akár a cukortól vagy a kerámialaptól is lehet), de utána nincs tömény olajszag a lakásban, és nem telek el az illatával, több fér a hasamba :) Azóta sütök gyakrabban palacsintát, amióta így készítem. Még sosem számoltam meg, mert ahogy sül, úgy fogy, de ebből sok lesz, ezért sütés közben általában olvasok. Ülve :)

A félig hűlt palacsintát megtöltöttem az aktuális kedvenc fagyinkkal (bár felmerült, hogy miért nincs megint gesztenyés is), és jól megettük. A langyos-hideg kontraszt igen kellemesnek mondható, ennyi idő alatt a fagyi sem olvad fel, csak krémesre enged. Egy hengert ki is dermesztettem, aztán felkarikáztam, és tortadarába forgattam, de úgy nagyon hideg volt a fogunknak. Gondoltam még palacsintában sült fagyira (azért nem a Kürti-féle tudományos forró fagyira), meg holmi diós csokimázzal bevont fagylaltos palacsintatortára is, de az éhségünk nagyobb volt a kísérletezőkedvünknél, és a kísérleti anyag előbb elfogyott, mintsem megvalósíthattam volna a tervet.

Fénykép nincs, mert a gép tulajdonosa nyaral. Azért el tudjátok képzelni :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://okostojas.blog.hu/api/trackback/id/tr98131120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.