Lángost tanácsos olyan napon készíteni, amikor amúgy is tervbe van véve a függönymosás. Most még akkora forróság sincs, hogy ne kívánná az ember a nehezebb ételeket, hétvégén pedig az ilyesfajta dőzsölés után kötelező jelleggel beiktatandó sziesztára is jut idő. Ami pedig a hedonizmus racionalista irányvonalát illeti: ha lángos az ebéd, a reggeli és vacsora legfeljebb néhány kanál müzli vagy pár szál répa lehet, magában.

Erről a konkrét receptről a következőket kell tudni:

1. Nem kell hozzá mérleg (bár nem árt, ha valaki ismeri legalább egy csészéje térfogatát); ha nem pontosan adagoljuk a hozzávalókat, akkor is jó lesz.
2. A tészta a hűtőben akár egy hétig is eltartható, lecsipkedve frissen süthető. (Ezt mondjuk én nem szívelem a szag miatt. Mindet kisütöm egyszerre, aztán másnap irány a mikró - ennél tovább még soha nem tartott ki, pedig csak ketten esszük.)
3. A tészta sütéskor nem szívja meg magát olajjal.
4. A krumplis lángossal szemben megvan az az előnye, hogy a tésztát nem kell lisztezni, egyáltalán nem ragad a kézre, nem keletkezik maszat.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt (1 dl finomliszt = kb. 5 dkg)
• 1 kis doboz kefir (vagy 2/3 csésze [kb. 30-35 dkg] kefir és nem kell tej)
• 1,25 dl langyos tej
• 2,5 dkg (1/2 kocka) friss élesztő
• 1 tojás
• 2 tk só

Két út áll előttünk. Ha este dagasztunk, az élesztőt nem kell felfuttatni, mindent bele a tálba, hólyagosra dagasztani. Elég kemény tésztát kapunk, így nem baj, ha kicsit túllőjük a tejet. Lefedve be az egészet a hűtőbe, ott kel. Másnap darabokat szakítani, formázni, amíg az olaj melegszik, kicsit pihentetni, sütni. Ha reggel dagasztunk, érdemes felfuttatni az élesztőt, aztán a kidagasztott tésztát letakarva, meleg helyen duplájára keleszteni, tépkedni, pihentetni, sütni. Már mindkét fajtát próbáltam, de úgy érzem, hogy ami lassabban kelt (a hűtős verzió), finomabb, jobb állagú lesz, de erre nincs tudományos bizonyítékom :) A formázást leegyszerűsíthetjük, ha az egész tésztát kinyújtjuk, és négyszögekre vágjuk.

Ennyi lisztből nagyságtól függően kb. 9-11 lángos lesz. Nagyétkű férfiak sem tudnak háromnál többet megenni éhgyomorra. A tetejére mehet fokhagyma, tejföl, reszelt sajt - kinek mi a kedvence.

A lángos és a fokhagyma

Lehet zúzottal kenegetni, lehet gerezddel dörzsölni, de a házi fokhagymakrém is megfontolandó. Egyik módszer: leturmixolunk egy csomó fokhagymát némi olívaolajjal és elég sok sóval (a só mennyiségétől függően hónapokig eláll a hűtőben, bár kicsit be fog barnulni; mindenre felhasználható, amibe fokhagymát tennénk), és a lángoshoz ezt hígítjuk vízzel.

A másik módszer a sült vagy füstölt fokhagyma névre szokott hallgatni. Fogunk egy fej héjas fokhagymát, a tetejét lenyisszantjuk, az egészet alufóliába burkoljuk, a levágott részre pár csepp olajat teszünk, a fóliát lezárjuk, 20-25 percre megy a sütőbe. Utána ki lehet nyomni a gerezdekből a megpuhult hagymahúst. Vigyázat, spriccel! Ezt a változatot máshol is ajánlottam, mert fűszereket is lehet rászórni, ilyen formában sült húshoz, pizzához kiváló. Ennyire nem kell levágni a tetejét.

Sült fokhagyma lépésről lépésre (2008.11.09.)

És a konyhafőnök ajánlata - bár még nem próbáltam ki, de szemezek vele egy ideje: a Mirza-féle juhtúróval töltött lángos.

A fényképek 2008. január 13-án készültek a jobbik felem jóvoltából.