Amennyiben Kraw-Thip márkájú termékről van szó, a válasz 200 ml. Tudományosan is tudom bizonyítani :)
A dolgos hétköznapok gyors kajákért kiáltanak, nemrég így esett a választásom az Orient Express (grat, grat, remek ötlet volt ez a gyűjtőszájt!) indonéz csirke kókuszmártásban című alapművére. A keleti konyhák iránt érdeklődő kezdőknek bátran ajánlhatom, ugyanis valóban nem szokatlanul ezerízű (nekünk konkrétan nem is volt elég fűszeres, pedig még bőven utána ízesítettem, de az alap gyömbéren, korianderen és kurkumán kívül más nem került bele). Hozzá kell tenni, hogy az elkészítésen is egyszerűsítettem: a hagymán lepirítottam az összes fűszert és a husit, mikor megsült, felöntöttem a kókusztejjel, hadd rotyogjon, a végére csak a citromlevet és citromhéjat hagytam (mínusz egy edény mosogatása).
A kókusztejet elfelejtettem felrázni, és mivel kb. 30 deka csirkével indítottam, két decit gondoltam hozzáönteni. Szépen le is öntöttem a tetejét, és meglepve tapasztaltam, hogy ami a dobozban maradt, az színtiszta víz. Így valamivel drágábban állítottam elő az ebédet, de kétségtelen, hogy a kókusztej amúgy nem túl jellegzetes íze némiképp felfokozódott.
Utánanéztem, hogy a kókusztejet kötelező-e ilyen arányban vízzel hígítani (a doboz tartalma egyébként kókusztej és víz, meg nem nevezett arányban), és fény derült a tudáskontinuumomon tátongó újabb hiátusra: van olyan, hogy kókusztej, és van olyan, hogy kókuszlé (kókuszvíz). Előbbi előállítása házilag is megkísérelhető némi koprából (a vén kókuszdió táplálószövete, kiszárítva ebből lesz a k.reszelék) és vízből. Utóbbi a kókusz fiatal termésének folyékony táplálószövete, szinte víztiszta folyadék, amely a termékreklám szerint rendkívül egészséges (a linkelt marketingszöveg tartalmáért nem vállalok felelősséget, különös tekintettel a tükörfordított blődségekre, mint "endosperma folyadék". L. még a PurPur kenyérről szóló értekezést Lilahangyánál).
Köszönjük figyelmüket. Ismeretterjesztő adásunkat hallották :)
Diszkusszió