Ez sem kelt kuglóf, viszont annál finomabb a kérge: a karamellizált cukros mogyoró a szénhidrátfüggők álma. Eredetileg talán Margit2 nekünk túlontúl édes receptje lehetett, de annyi biztos, hogy ribizli Napóleon kuglófja mellett ez fordul elő nálunk nagyobb gyakorisággal.
Kell hozzá:
- 20 dkg vaj
- 20 dkg cukor
- 4 tojás
- 25 ml rum
- 1 tk fahéj
- 20 dkg pörkölt, darált mogyoró
- 12 dkg liszt
- 2 tk sütőpor
- 10 dkg tortadara
Mindent összekeverünk (aki úgy érzi, a vaj-tojás-cukor hármast külön is kikeverheti, de felesleges), formába öntjük, előmelegített sütőbe toljuk. A másik sütőmben 180 fokon 60 percig sütöttem, ebben 175 fokon 45 perc alatt megsült.
Ismétlem, nincs klasszikus kuglófformám, de mivel a kuglófnál - ennél meg különösen - a kéreg a lényeg, felületnövelési céllal most a 26 cm-es szilikonos tortaformám közepébe alufóliába csomagolt konzerv sűrített tejet állítottam, és az energiatakarékosság jegyében a sütéssel egyidejűleg dulce de lechét készítettem. Ez egyesek szerint bátor dolog volt, de a zárt konzervdoboz most sem robbant fel, és ennyi idő alatt a tartalma nem is karamellizálódott (illetve maillard-izálódott) túl, mint korábban.
Diszkusszió