Megpróbáltam minél kevesebb sárgáját feláldozni, mert a fehérjék már így is kiszorították a brokkolit a fagyasztóból. Egyben leteszteltem a fagyifeltét kapacitását (ti., hogy bírja-e a két menetet egymás után).

Hozzávalók:

• 1 liter tejnemű folyadék (cukrozatlan sűrített tej, tejszín és tej)
• 1 rúd vanília
• 6 tojás sárgája
• 20 dkg cukor

A tejneműeket a felhasított, kikapart vaníliarúddal felforraltam, közben a cukrot egy fémtálban kikevertem a sárgájákkal. A forró, de nem lobogó tejből először egy keveset ráöntöttem a cukros tojásra, kézi habverővel alaposan elkevertem, majd a maradékot is beleborítottam. A tejes lábost kiöblítettem, és kétujjnyi vizet engedtem bele, visszatettem a lángra (a víz rögtön felforrt), rá a fémtálat, és a fagylaltalapot gőz felett besűrítettem. Így nagyon sokáig tart, de legalább nem kell folyton kevergetni, lehet közben mást csinálni (a gyors módszert lásd Anánál). A tervek szerint a végén ment volna bele házi vaníliakivonat, de annyira masszívan vaníliás lett, hogy ezt a lépést kihagytam. Éjszaka vaníliástól egy mércés kancsóban pihent a hűtőben.

Ez nem lett annyira sűrű, pudingszerű, mint a karamellfagyi, de a kevergetve fagyasztás utáni állag teljesen korrektül krémes - legközelebb teszek egy próbát fél literenként két sárgájával, aztán majd sárgája nélkül is. A legtöbb alaprecept fél literhez írt 15 dkg cukrot, szerintem még 10 is sok, nekünk túl édes. Ezt töltöttem az eleve túl édes kekszekbe - nos, a "cukorbomba" szó nem írja le megfelelően az élményt. Vigyázat: tíz jégkrémszendvicsbe simán elmegy fél liter fagyi!

És ami a lényeg: kipróbáltam, mennyit bír a fagyifeltétem. A kapacitásával kapcsolatos információk ellentmondásosak (600 ml-1,1 liter), de mivel a múltkori karamellfagyival megtelt, azt mondanám, egyszerre fél liter tejből készült fagyit tud kikeverni, így a kész fagyialapot elfeleztem. Ment 2 x 25 percet, és a második adag már valóban nem fagyott át annyira, mint az első, de egyértelműen fogyasztható sűrűségűre keveredett - az állaga leginkább az olasz krémfagylaltokéra emlékeztetett.

Mosogatáskor éreztem, hogy az akku hűtőfolyadéka már darabokban van (a karamellfagyinál több, egymás utáni próbálkozáskor is ráfagyott a forró víz). A nyári hőségben tehát semmiképpen nem realisztikus, hogy egyszerre fél liternél több fagylaltot állítsak elő (talán nem véletlen, hogy az újabb fajta géphez már egyszerre kettő fagyikészítő termoszt adnak - bár meg is kérik az árát), de amúgy sem tervezzük a túlzásba vitt fagyifogyasztást, a kísérletezés során elsősorban a tudásvágy hajtott :)

Ami viszont érdekes, hogy a fagylalt most, hat órányi fagyasztás után is nagyon jó krémes állagú: alig néhány perc alatt fogyasztható állapotba enged fel. A jilket így majd nagy valószínűséggel piskótákba használom el, ha a posta egyszer méltóztatik eljuttatni hozzám a csomagot.