Igazság szerint nem emlékszem, hogy az igazi konyakmeggy finom-e vagy nem (nekem a régi Amorella jött be), csak az maradt meg, hogy amikor az ember ráharapott, kifolyt a szesz :) - persze nem mellékesen némi lágy csokikörítéssel. Na, ez a cucc ilyen - kivéve, hogy mivel rumos meggybefőttem van, azzal készült (az alkohol minden további nélkül helyettesíthető konyakkal).
Aki azt hiszi, a pralinékészítés macerás dolog, téved - kivéve ebben az esetben, mert ez tényleg babramunka: a kb. 40 praliné legyártása nettó másfél órámba telt. Szeretem azzal áltatni magam, hogy ez a remek utánzat (amely egyébként moesnak is nagyon ízlett, a családom pedig szintén repetát követelt belőle) az én találmányom, de kötve hiszem, hogy másnak ez még soha nem jutott eszébe, akár némiképp eltérő formában. Amint a fotóból is sejthető, egyben kell bekapni.
35 bonbonhoz kell:
- kiürült bonbonos doboz műanyag betétrésze, szilikonos jégkockatartó, készen kapható praliné öntőforma, vagy ezek híján 35 db mini mignonpapír (én Sőreginél vettem pár éve egy 1400 darabos csomagot, még tart :)
- 20 dkg étcsoki (Boci) a kosárkák kikenéséhez
- 35 szem rumos meggy (ha az enyém valamiért bonyolultnak tűnik, íme Lilahangya receptje) 2008.12.12. A befőtt kiváltása: 10 dkg aszalt meggyet éjszakára 1 dl rumba áztatni.
- 15 dkg étcsoki a töltelékhez
- 1 dl tejszín (GBT 3.: 1:1 arányban vettem az étcsokit és tejszínt, így még jobb lett)
- 5 dkg étcsoki a bevonáshoz
A megcélzott ízvilághoz semleges ízű, minél keserűbb étcsokoládé szükséges, de természetesen lehet variálni, vagy fűszereket tenni hozzá, csak akkor máshogy kell elnevezni :)
A 20 dkg csokit felolvasztjuk, és kétszer egymás után, vastagon kikenjük vele a kosárkákat (ecset használata ajánlott), fejjel lefelé tálcára sorakoztatjuk őket, kidermesztjük (a két kenés között is, persze). Én ezen a ponton hámoztam le róluk a papírokat. Nem kell aggódni, darabokban ugyan, de a fehér csokis kosárkákkal ellentétben selejt nélkül le lehet húzni őket.
Belekanalazzuk a magozott meggyeket. Sajnos nem lehet túl sok rumos befőttlevet rájuk önteni: nagyjából a meggyszemek feléig érjen a lé, különben a végén ki fog buggyanni:
A krémes, teljesen meg nem dermedő csokitöltelékhez nagyjából 2:3 arányban érdemes venni a tejszínt és az étcsokit. (Update: ehhez 1:1 az igazi.) Ezeket egy csészében mikróban kicsit felmelegítjük, simára keverjük, és kihűtjük. Ez fontos, különben a kosárkák elolvadnak.
Most jön a barba trükk (hüp, hüp, hüp :): úgy kell ügyeskedni, hogy a csokikrémmel egyetlen széles mozdulattal rögtön befedjük az összes folyadékot (a meggy majdnem lényegtelen, mert közben úgyis kerül rá a csokiból). Ha a rum kibuggyan, akkor ugyanis már csak talpra állított praliné lehet belőle, amit tetszőleges módon díszíthetünk (rút, színes tortadara, csokiforgács, aszalt vagy kandírozott gyümölcs, fenyőmag és egyéb olajos magvak stb.). A töltelék kicsivel a kosárka pereme alatt végződjön. Újabb dermesztés következik.
Nekem maradt kb. egy evőkanálnyi tölteléknek való massza, abba beletördeltem újabb 5 dkg étcsokit, felolvasztottam, és vastagon bekentem vele a leendő bonbontalpakat, volt, amelyiket kétszer (alternatíva: a tetejét bemárt, az edény szélén a felesleget lehúz - feltéve, hogy valamelyest megszilárdult a töltelék). Teljesen zárt egységeket kell kapni. Dermesztés. Elvileg a végén is le lehetne húzni róluk a papírt, úgy biztosan teljesen szabályos formákat kapunk, korábban viszont talán azért jobb, mert az olvasztott csokival be lehet tömni az esetleges réseket, korrigálni lehet az esetleges hibákat. A maradék bevonatnak való anyagból forró csokit gyártottam (a ribizli által később említett teáskanálnyi keményítő tényleg csodákat tesz!).
Az Amorellából csak prototípus készült: Boci éttel kikent csokikosárkában egy szem pörkölt mogyoró, arra tejszínnel hígított nugátos tejcsoki (Milka noisette). Ezt sokkal könnyebb előállítani, de ugyanolyan gyorsan fogy. (GBT 3.: Nutellával és nugátos tejcsokival kevert étcsoki ment a mogyorószem köré; még mindig nem az igazi.)
A bonbon hűtőben tárolandó, fogyasztás előtt szobahőmérsékletre melegítendő. További pralinék egy helyre gyűjtve a trüffeliskolában (© Mamma :)
2009.01.10: Kicsit túltöltöttem a csokikosárkákat, és nem mertem fejre állítani őket. A díszítést dekoratív, ám borzalmas ízű cukorszívek és cukorcsillagok képezték (beszerzési hely: Sőregi cukrászkellékek, ill. Keserédes).
Diszkusszió