Nevezett étel állítólag a húsvéti maradékok felhasználására szolgál, de ahol se húsvét, se maradék, ott az év bármely szakában hamar elfogy. A Nagy Reciklátor (a.k.a. Stahl Judit) szokás szerint ezt a receptjét is több változatban vezette elő (gugli a barátunk), alább a szerintem jó arányok.

Két főre, két étkezésre kell hozzá:

• 25 dkg csavart tészta, szarvacska vagy egyéb rövid tészta
• 5 dkg vaj
• 5 dkg liszt
• 5 dl tej
• bors
• 15-20 dkg (1 kis üveg) ecetes torma
• 15 dkg parasztsonka, esetleg angolszalonna
• 5-10 dkg reszelt füstölt sajt

A tésztát sós vízben félpuhára főzni, közben a vajból, lisztből és tejből besamelt készíteni (a rántás csomómentességére például az elemes tejhabosító vagy a sokszárú kézi habverő a garancia), borsozni, tormázni, kóstolni. Sózni nem szoktam, a jóféle házi sonka eleget ad hozzá. A tésztát, tormaszószt és falatkákra aprított sonkát tűzálló tálba vagy tepsibe borítani, az egészet kanállal összeforgatni. A tetejére füstölt sajtot szórni, 180 fokon 25 perc alatt pirosra sütni.

Az arányokat érdemes megtartani, a fenti a minimális szószmennyiség (a tészta sütés és állás közben beszívja a mártást). Az eredeti elnevezéssel ellentétben a makaróni és a spagetti nem jó hozzá, mert nem lehet eloszlatni rajtuk a mártást. Almás tormával édeskésebb (rosszabb) lesz az összhatás, a főtt tojás nekünk még sosem hiányzott róla/belőle.