Kapuzárási pánikként tört rám a felismerés, hogy az idei naptárnak mindjárt vége, és a tengernyi posztkezdemény között még mindig ott lapít a tavalyi angyalkás gasztrotalálkozó beszámolója is.
Akkor tehát röviden. Mivel 2008-ban egész évben jól viselkedtem, My Secret Santa Substitute a jobb oldalon látható finomságokat hozta nekem (a bögre csak illusztráció). A pakk viszontagságos úton jutott el hozzám, és a célba érkezéséig egy része, konkrétan a full extrás parmezán 95%-ban amortizálódott, ezt körbefaragással igyekeztünk többé-kevésbé sikeresen orvosolni.
A másik egység viszont maradéktalanul felidézte a régi szép, esős hollandiai időket. Aki nem ismerné, ez egy vajas-karamellszirupos ostyaszendvics. Fogyasztási javaslat: forró csokin átgőzölve meglangyosítani, így felpuhul, a tölteléke megolvad és ragacsossá válik, nyam-nyam. A magyar változat (kicsi, vajmentes, de a mienk!) Ziegler termék, a HerbaHázban és az Ázsia boltban biztosan kapni szirupos ostya néven, de ahogy a hollandusok írják, az eredetihez semmi nem fogható.
Ahogy a holland mogyoróvajnak sem ér a nyomába a többi - persze csak a férjem szerint, nálam ugyanis a pb&j egyenesen Marmite kategória. A mogyoróvaj egyébként a zsírpárnák gyarapításán kívül tényleg nem sok mindenre jó: nálunk Maci indonéz mogyorószósza csípős csirkéhez és az ultimate mogyoróvajas keksz szerepel rendszeresen az étlapon, de azokhoz - szigorú tiltás okán - nem ezt a de luxe változatot használom.
PIF
Szintén tavaly ilyentájt jutottam hozzá a Pay It Forward batyumhoz (bal oldalt) phzs jóvoltából. A hajlott korú és korának megfelelő emlékezőtehetséggel bíró szomszéd néni ugyan átmenetileg túszul ejtette a képet, de aztán a keresztszemes gasztroszamóca elnyerte méltó helyét, és feldobja az amúgy eléggé steril munkakörnyezetemet. Még egyszer minden tiszteletem a babramunkáé, nekem ehhez sosem lett volna türelmem.
Kördések
Ajánlott és felejtős szakácskönyvek Dokitól via Gabojsza: Egyszámjegyű receptfüzettel és szakácskönyvvel rendelkező asszonykaként nem hiszem, hogy ezzel kapcsolatban olyan tudás birtokában lennék, ami másoknak is hasznára válhat, pláne, hogy az összesített kiadványlistán szereplő könyvek nagy része a szememben amolyan úri huncutságnak tűnik a mindennapokhoz (bár tény, a gyűjtők nem azért gyűjtenek). Annyit azért mondhatok, hogy az Ízvarázs szép, de nem jó, részemről pedig Stahl és Váncsa mellett Frank Júlia régi-új hozzávalókat és ötleteket felvonultató, gyakorlatilag képmentes Éléstár CD-je biztos befutó, nem utolsósorban a felhasználóbarát kulcsszavas kereső miatt.
A másik kördést véletlenül vettem észre, hiába a feed, ha itt nem várt rám üzenet. Limara érdeklődik öt jó dologról (még mindig 2008-ban járunk). Hát legyen: a férjem, felmondtam (tulajdonképpen ő is), lett állásom (neki is), a mostani állásom jó (nagyon jó), és még mindig megvan. Bővebben, majd ha egoblogot indítok :)
A végére egy kép: az én egyetlen CD-m március végéről - végül is a mémek terjedése nem határidős. Fotó: Jumpin' jack flash, le cerisier en fleurs et le vol Air France AF5169; Wikipedia címszó: Boyle, County Roscommon; idézet: Small opportunities are often the beginning of great enterprises. Egy klikkért nagyban is megtekinthető.
Diszkusszió