Műhód e-társ fotója már régebben megihletett. A megfogalmazás és a minél kisebb ibrikek használatára való törekvés alapján sejtettem, hogy ez a recept valószínűleg Stahl Judit nevéhez köthető. Így is volt - ez még abból az időszakból származik, amikor még nem csak muffint sütött.

Hozzávalók az én változatomhoz:

• 2,5 dkg szárított erdei gomba (vargányás gombakeverék)
• 20 dkg csiperke
• 10 centi rozmaring
• 1 gerezd fokhagyma
• kb. 1 dl tejszín
• kb. 10 dkg trappista
• só, bors
• 6 tojás

A szárított gombát egy bögrében felöntöttem annyi vízzel, ami a háromnegyedéig ellepte, majd a mikróban kb. másfél perc alatt felforraltam, aztán 10 percre félretettem. Amíg állt, egy kisméretű (talán másfél literes lehet) jénaiban két kanál vajon a rozmaringgal, sóval, borssal elkezdtem pirítani a felaprított csiperkét. Amikor a szárított gomba eléggé felpuhult, a csiperkéhez kanalaztam belőle az anyagot, a leve kihűlve ment a fagyasztóba (tényleg jó, akár rizottó főzőlevének is).

Amikor a gomba elfőtte a levét, kihalásztam a rozmaringot, beleöntöttem a tejszínt, amikor az felforrt, a feldarabolt sajt is ment utána, keverés. Az egész egy viszonylag sűrű, szálakat húzó massza lett, aminek a tetejére ráütöttem a hat tojást, a fehérjét megsóztam, megborsoztam. Előmelegített sütőben 200 fokon 15 percig fedő nélkül sütöttem. Eközben felbugyogott a tojás tetejére a tejszínes szmötyi egy része, ami kifejezetten jót tett neki. Pirítóssal és némi maradék rizzsel tálaltam.

Viszonylag gyors, kevés mosogatást igénylő kaja. Gombaételhez képest meglepően laktató (valószínűleg a sok zsírtól): ebédre ettük ketten, de két tojásnyi adag így is megmaradt. Tojás nélkül, hosszabb lére eresztve tésztaszósznak is teljesen jó lehet, az erdei gombától kifejezetten ízes konstrukció.