A muffinrecept gasztroblogon egyértelműen ciki (a fiatalabb korosztálynak: gáz). Amíg be nem gyűrűzött hozzánk a muffinmánia, ugyanazt kevert tészta néven sokkal kisebb hűhóval sütötte minden háziasszony, legfeljebb nem egy spéci formában. Ezen a ponton kihagynám a kognitív disszonancia obligát racionalizálását, és rátérek a tuti receptre :)
Ezt a kevertet annak idején a Rama égisze alatt megjelent Süssünk, süssünk valamit című füzetben fedeztem fel csokoládés sütemény kókusszal fedőnéven. A kiadvány legtöbb receptjével ellentétben - amelyek kétéves gyerekek étvágyára optimalizálva adják meg az arányokat - az eredeti mennyiség brutálisan sok, pedig legalább egy sütemény nagyfogyasztó van a háztartásban. Alább a normál adag hozzávalói, a fotón a legutóbbi eresztés utolsó, kissé megviselt kockája.
Egy kis gáztepsinyihez kell:
- 12,5 dkg vaj
- 12,5 dkg cukor
- 2 nagyobbacska tojás
- 2 dl tej
- 25 dkg liszt
- 2 ek holland kakaópor
- 1 tk sütőpor
- 5 dkg kókuszreszelék
- 5 dkg tortadara
- 1 narancs reszelt héja
A vajat, tojást és cukrot kicsit összerobotoljuk, bele a tejet, aztán minden mást. (Valószínűleg az sem rontja el, ha mindent összekeverünk.) Zsírpapírral bélelt tepsibe öntjük, 175 fokon kb. 20 perc alatt megsütjük. Nagyon jó puha, nedves, nem fojtós tészta, amit a narancshéj tesz ünnepibb jellegűvé, de az állaga miatt anélkül is kapós. (A csokis-tejszínes rátéttel egyszer próbálkoztam, finom, de még véletlenül sem tudtam habbá verni, sütidarabkákkal gazdagított pohárkrém lett belőle.)
Diszkusszió