Ha dán mintára nálunk is lenne Hétalvó Egylet, habozás nélkül biztosítanám a támogatásomról. Hétvégén ugyanis nulla az esélye annak, hogy tizenegy előtt felkeljünk, de ha mégis, már kopogó szemmel botorkálunk ki a konyhába, és az utunk egyenesen a süteményes dobozhoz vezet (amelyben most éppen dupla csokis kekszek lapulnak). Bekapunk egy-két darabot, aztán többnyire meló, esetleg szabad foglalkozás, és legközelebb az estebéd következik.
De tegyük fel, hogy a napirendünk egyszer még felborul. Mindenesetre akkor is a klasszikus hidegtálban gondolkodnék - mivel nálunk a húsvét vasárnapi és hétfői reggelitől eltekintve a közös früstök generációsan nem divat, az egyszerű szalámis szendvics is újdonságszámba menne.
Venném az unalmasnak ható, de üde zöld színével frissességet és egészségességet sugalló salátaágyat, és egymást kissé átfedően ráfektetném az előző nap elkészített, spéci házi májpástétom szeleteket (ebben az őzgerincbe simított, kigőzölt, majorannás májpép közepét durvára tört zöldbors szemekkel elegyített májdarabkák töltik ki). Persze a leheletvékonyra szelt, henger alakúra csavart parasztsonka is mindig kelendő. Ó, és a nélkülözhetetlen trappistadarabok, olykor parenyicacsigák a majdnem keményre főtt, de még enyhén mézgás sárgájú tojás és a retek- és uborkaállatok (egér, katica, méhecske) társaságában. Esetleg egy-két keménytojásgomba majonézpettyes paradicsomkalappal, hogy a többsejtű élőlények összes országa képviseltesse magát :)
A friss kenyér elengedhetetlen lenne. Vagy kitennék magamért, és nekiállnék a kétnapos baguette-nek, hogy reggel csak sütni kelljen, vagy ugyanígy egy dagasztás nélküli kenyeret ütnék össze. Az oldalbordám ugyan húzná a száját, hogy ej, fehér kenyér, de ezt az egyszeri elhajlást a gyerekkori ízek megidézésére fognám. Az a semmihez nem fogható, ropogós héj és a gőzölgő kenyéren olvadó vaj...
A látvány kedvéért kedvenc kalácstésztánkból (se nem édes, se nem sós) kisebb mennyiségben megsütném Mirza madárkáit is, ezek üldögélnének a forró csokival töltött bögrék csészealján, a rostos narancsleves kancsó körül.
Megyek is, meghívom a családot a jövő hétvégére egy kora délutáni, csevejjel egybekötött evészetre. Hagyományteremtő céllal :)
A képeket vagy úgy kaptam, vagy a neten találtam, de már nem tudom, mikor és hol.
Diszkusszió