Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy kelt tésztában bajnok vagyok. Ezen belül a házi kenyérsütögetés csak viszonylag későn lépett színre: annak idején a Stahl-féle rozsos-diós kenyérrel kezdtem, így ha Juditunk azóta – feltehetően elsősorban a szponzorok hatására – el is sarlatánosodott, örökre hálával tartozom neki, amiért bevezetett a házi kenyerek világába. Azóta már teljesen hasraütéses alapon is képes vagyok ínycsiklandó kenyereket és zsemléket előállítani, ritkán méricskélem ki pontosan a hozzávalókat. A VideoJugot nemrég fedeztem fel valamelyik gasztrokommentben (jelentkezzen, aki megosztotta a titkot!), és találtam vicces meg érdekes dolgokat is, de ami itt következik, azt konkrétan nem igazán akartam elhinni.
Egy tetszőleges élesztős kenyér nagyjából úgy készül, hogy a tésztát jól kidagasztjuk (robotgéppel is minimum 15 perc, jót tesz neki), kb. egy-másfél órát kelesztjük, majd alaposan átdögönyözzük és formázzuk, ismét a duplájára kelesztjük, végül megsütjük. Na már most, aranyszabály, hogy csak teljes kiőrlésű lisztből kovász nélkül nem lehet normális, emberölésre kevéssé alkalmas kenyeret sütni – eddig legalábbis osztottam ezt a nézetet. Aztán rábukkantam erre a videóra, amiben ráadásul a szokásosnál jóval kevesebb folyadékot tesznek a tésztához, tehát muszáj volt kipróbálni, főleg, hogy éjszaka kel, és reggel gyorsan meg lehet sütni. (Megjegyzem, az a kenyér a filmen még kelhetett volna, vsz. azért repedt ki.)
Az enyém formás kis buci lett, de fotoapparat híján nem tudtam megörökíteni. Kedden sütöttem ki, vasárnap fogyott el. Semmilyen adalékot (elsősorban krumplipehelyre gondolok) nem tettem hozzá, mégis szokatlanul puha maradt, és a vártnál sokkal kevésbé morzsálódott. Természetesen, mivel csak teljes kiőrlésű lisztből készül, tömörebb a fehér vagy vegyes lisztes kenyérnél, de aki szereti a németes kenyereket, nem fog csalódni. És egyszerű.
A recept (és ahogy én csináltam):
- 470 g teljes kiőrlésű liszt (300 tönköly, 170 búza)
- 1 tk porélesztő (negyed kocka friss)
- 240 ml langyos víz
- 1 tojás sárgája (helyette több víz)
- 1/2 tk só (1,5 tk só)
- 3 ek méz (1 ek méz, 2 ek melasz)
- 30 g puha vaj
- (2 tk egész kömény)
Mindent a dagasztótálba, kb. 15-20 percig dagasztani. A víz mennyiségével lehet játszani, nekem kicsit többet elbírt az előírtnál, de mindenképpen kemény tésztát kell kapnunk, ami sütéskor majd megáll a saját lábán. Két órát pihentetni, átgyúrni, veknit formázni, sütőformába vagy tepsibe tenni. Légmentesen lezárni (pl. nylonzacskót húzni rá), éjszakára a hűtőbe tenni. Én elöl hagytam, egyrészt, mert elég hűvös volt, másrészt mert a két órás pihentetés alatt láttam, hogy nem nagyon mozdul a tészta (utólag úgy sejtem, elbírta volna a szokásos fél kocka élesztőt, és akár még több folyadékot, hisz formában sült). Ha a duplájára nőtt (nálam kb. 14 óra), előmelegített sütőben 190 fokon 30-35 percig sütni (tűpróba). Én gőz nélkül sütöttem, de amikor kivettem, "megfürdettem" (hideg vízzel lespricceltem).
Egy kis lisztinfo a tudásra éhezőknek: Shopping for flour, és lehet tippelni, melyik felel meg nagyjából melyik magyar lisztnek :)
A képet a videóból vágtam ki étvágygerjesztőnek.
Diszkusszió