Egyszer régen, nagyon régen, amikor a bolti Túró Rudi még ehető volt, lehetett kapni néhány igen finom csokinak látszó tárgyat. Az első képen látható kókuszos táblát annak ellenére imádtam, hogy bizonyára nem sok kakaót látott, pedig a család már akkor étcsokimánként tartott nyilván. A másik kedvencem a Melódia szelet volt: vékony, roppanós ostyalapon nugátos krém, azon három szem pörkölt mogyoró, és az egész ostyával borítva, bevonóba mártva.

Az emléket dédelgetve ezer éve lementettem ezt a receptet, ami természetesen csak a nevében és külalakjában Melódia, viszont ugyanúgy zabáltatja magát. Sajnos azok közé a sütik közé tartozik, amit majd hogy nem tovább tart elkészíteni, mint elpusztítani.

Kell hozzá:

• 34 dkg liszt
• 14 dkg (puha) vaj
• 2 tojás
• 10 dkg porcukor
• 1 tk sütőpor
• csipet só
• kb. 20 dkg Nutella
• kb. 30 dkg étcsoki (becslés)
• kb. 1 dl tej (becslés)
• sok pirított, héjtalanított mogyoró

Nem tudtam eldönteni, hogy ez most linzerszerűség lesz vagy mi, a puhán felhasznált vaj és az előre beledobott két tojás viszont jóval több lisztet vett fel, mint ami a leírásban szerepelt (a hozzávalókhoz már az én változatomat írtam). Pár perc alatt mindent összedolgoztattam a gyúrógéppel, aztán ment a hűtőbe pár órára.

Ezután a vékonyra (2-3 mm) nyújtott tésztát derelyemetszővel kb. 2x15 cm-es csíkokra metéltem, darabonként a sütőlapra emelgettem. Az egy nagy gáztepsi és két kisebb tepsi egyszerre 180 fok plusz légkeverésen 15 perc alatt ropogós barnásra sült (egy tepsinél akár 10 perc is elég lehet, szokatlanul gyorsan sül).

Az önmagában semleges, de kellemes ízű tésztalapocskákat teljesen ki kell hűteni, aztán először kerül rájuk egy vékony réteg Nutella (tényleg nem kell sok). Erre ültetjük a tetszés szerinti mennyiségű mogyorószemet. (Nekem volt egy megkezdett zacskó vegyes olajos magkeverékem mandulával, kesuval, paradióval, azt is felhasználtam.)

Most jön a macera. Az étcsokit (vagy aki tortabevonózik, azt) érdemes tejjel vagy tejszínnel hígítani, mert így sokkal jobban terül, és vékonyabb réteget ad - karácsonykor a likőrbe áztatott aszalt gyümölcsöket is így szoktam bemártani. Egy 2,5 dl-es csészébe teszem a csíkokra tört csokit, a torony kb. feléig felöntöm tejjel, 10-15 másodpercre bedugom a mikróba, amíg a tej felforr, aztán kevergetve feloldom benne a csokit. Ezekkel az arányokkal hidegen biztosan visszadermed.

Nem bírtam sokáig idegekkel: kb. 15 deka csokit olvasztottam meg, ezzel úgy a lapocskák harmadát sikerült teljesen beburkolni, a maradékra már csak egy csíkot folyattam középre, nehogy lepotyogjon róluk a mogyoró. Miután a hűtőben kidermedtek, zsírpapírral rétegezve mentek a dobozba, és vissza a hűtőbe. Nem sokáig maradtak velünk.